2014 tél: Gyalogtúra a Börzsönyben

1.nap(2014.02.01.):

DSCF1860Ez a nap elég nehézre sikeredett, kezdve azzal, hogy előző este elég későn is sikerült lefeküdnünk, ami nem lett volna baj, ha nem kell már hajnali háromkor kelnünk, hogy elérjük a 04:45-ös vonatot, ami a nyugati pályaudvarról indult Nagymaros felé. Megvettük a jegyeket, majd nagy keresésbe fogtunk, hogy merre is lehet az a vágány, ami nekünk kell. Ez annyira jól sikerült, hogy majdnem le is késtük a vonatot. Reggel 6 órára megérkeztünk Nagymarosra, ahonnan indult a túra. (A képeken történő dátumozásért elnézést, de rosszul volt beállítva, és az első nap délutánnal kezdődik, délelőttel van vége… de a többi nap már nem ilyen.) Elég sötét volt még ekkor, de azért elindultunk, hogy időben a szálláshelyünkre érjünk. DSCF1864Rögtön egy csúcs megmászása következett. Ahogy közeledtünk a Julianus-kilátóhoz (482m), egyre több volt a hó, és erős szél fújt, de szerencsére a kilátó aljában meg tudtunk pihenni, ahol védve voltunk a széltől. Pár perc múlva elindultunk lefelé, így a szél is kevésbé ért már minket. Érintettünk egy kerékpáros útvonalat is, ahol sokkal jobban haladtunk. Később visszatértünk a megszokott erdei utakra, és egy újabb csúcs, a Gál-hegy megmászása következett (377m). Nem sokkal azután, hogy szinteket vesztettünk, gondoltuk tartunk egy kis teadélutánt. DSCF1892Szépen megterítettünk, ahol kevésbé ért minket a szél, majd ettünk, és vizet melegítettünk a teának. Ahogy pakoltunk össze, észrevettük, hogy félig mindezt tehénlepények között végeztük, de gondoltuk legalább szerencsénk lesz. Innen szinte egyenes út vezetett Kóspallagra, ahol a szállásunk várt. Talán még egy folydogáló patak állta el az utunkat, amit egy lépéssel, kisebb ugrással sikerült teljesíteni. A szállásra érve első dolgunk az volt, hogy lepakoltunk, elfogyasztottuk az előre megrendelt gulyáslevesünket, és elintéztük az anyagiakat. Ezután pedig jöhetett a jól megérdemelt pihenés.


2.nap(2014.02.02.):

DSCF1917Reggel amikor felkeltünk, elolvastam a kapott sms-t, amit otthonról írtak, hogy este sok helyen ónos eső esett. Akkor bíztunk benne, hogy felénk nem volt, nyugodtan megreggeliztünk, majd összepakoltunk. Ahogy kinyitottuk a szállás ajtaját, és Fruzsi kilépett rajta, azzal a lendülettel esett is egy hátast, de szerencsére a táska tompította az esést, így egy gyengébb fenékfájással megúszta. DSCF1927Ezután tudtuk, hogy nagy valószínűséggel a túra megszakad, de nem adtuk fel rögtön, megnéztünk 1-2 lehetséges útvonalat, amin elindulhattunk volna, de sajnos az összes hasonlóan csúszós volt. A keresgélés közben az aznapi szállásadónk is keresett minket, hogy tudunk-e menni, mert arra nagyon csúszik. Elmondtuk, hogy sajnos erre is ez a helyzet, így nem fogunk tudni menni. Megtudtuk, hogy fél 12-kor indul egy busz, de addig még sok időnk volt, így szétnéztünk a környéken, ahol egy éhes kutyust is sikerült „felhízlalnunk”. Közben a busz is hamarosan megérkezett, amire felszállva Vácig meg sem álltunk, onnan pedig Budapestig.


3.nap(2014.02.03.):

DSCF1954Ez a nap sajnos kényszerpihenő volt, bár itt sem unatkoztunk. Kezdtük azzal, hogy lemondtunk még egy napi szállást is, de az utolsót még nem, mivel másnap úgy gondoltuk, hogy visszamegyünk a Börzsönybe. Délután felnéztünk a Gellért-hegyre, visszafelé bevásároltuk az esti vacsihoz, ami melegszendvics volt a megmaradt kőkemény kenyerekből.


4. nap(2014.02.04.):

DSCF1959Reggel viszont csak 5 körül keltünk, hogy 8 órára a kezdés helyszínére érjünk, Verőcére. DSCF1963Az indulás után nem sokkal szembetaláltuk magunkat valamiféle macskával, ami akár vadmacska is lehetett.Egy kicsit föntebb érve egész szépen látható volt a Dunakanyar egy része is. Ahogy haladtunk, szép lassan kezdett erdősödni a környezet. Próbáltunk 1-2 madarat lencsevégre kapni, de valamiért sosem sikerült. Nagyon szép időnk volt, de azért még látszódtak az ónos eső nyomai.Amilyen jó út vezetett egészen Márianosztráig, olyan vacak követte, ugyanis a meleg miatt a földes út sártengerré változott, és megkezdődött a dagonyázás. Később persze átment az út havasba, sőt néha még jégbe is. Szerencsére a havas úton még lehetett menni, nem csúszott, csak egy vékony jégréteg borította, ami ha ráléptünk rögtön be is szakadt. DSCF2003Szép lassan felértünk egy magasabb pontra, a Koppány-nyeregre (461m). Innen a kék jelzésen mentünk tovább. Tartogatott még az út egy kis meglepetést, ugyanis egy kerékpáros útra terveztünk, amit helyenként elég hosszan jégpáncél borított, még az ónos eső miatt. Délután meg is érkeztünk Nagybörzsönybe, amit a legjobb irányból közelítettünk meg. Érdekes figurákkal volt tele ez a rész. Ezt tovább részletezni itt nem szeretném, talán mindenki kitalálhatja. Felhívtuk a szállást, hogy megérkeztünk, majd jött is a tulaj, aki körbevezetett bent minket, ugyanis a szállásunk egy vízimalom volt. Nagyon szép, és igényes szállás volt, jól éreztük itt magunkat.


5. nap(2014.02.05.):

DSCF2064Másnap reggel szóltunk a tulajnak, hogy fél órán belül szeretnénk elindulni, aki meg is jött időben, átadtuk a kulcsokat, majd egy rövid beszélgetés után elköszöntünk egymástól, és elindultunk. DSCF2082Az úti cél Szob volt, amit félig ugyanazon az útvonalon közelítettünk meg, amerről előző nap jöttünk. Koppány-nyeregig egy másik útvonalon mentünk, így egy tó mellett is elmentünk, amit a Farkas-völgyi patak töltött fel, később pedig egy útakadályt is le kellett küzdenünk, mert egy fa pont arra az útra dőlt, ahol mi mentünk. DSCF2080A Koppány-nyeregnél vettünk magunkhoz egy kis energiát táplálék formájában, majd innentől már az ismert útvonalon haladtunk tovább, egészen Márianosztráig, de a dagonyázós résznél most okosan az út melletti füves részen haladtunk. Itt állt egy busz, amire éppen szálltak fel, gondoltuk, ha már pont elcsíptünk egy buszt nézzük meg merre tart. Így történt, hogy innen busszal mentünk el Szobra, ahol vonatra szálltunk, és Budapestre mentünk. A délután további részét pihenéssel töltöttük, másnap pedig összepakoltunk, kitakarítottunk, majd hazautaztunk.